Környezetvédelem, miért is fontos hogy a szelektív szemétgyűjtés.
Tartozunk annyival magunknak - legfőképpen azonban gyermekeinknek -, hogy megpróbálunk egészséges, tiszta környezetben élni, és arra is odafigyelünk, hogy ne borítson el bennünket a szemét, és ne pazaroljuk feleslegesen a szűkös természeti erőforrásokat. Mindehhez a legegyszerűbb út akkor vezet, ha élünk a Magyarországon már több mint hárommillió ember számára - vagyis a lakosság több mint egyharmadának - felkínált ingyenes lehetőséggel, és szelektíven gyűjtjük a hulladékot.
27 PET palack = egy pulóver
És hogy mi történik később azzal, amit szétválogattunk? Mindent újrahasznosítanak! A műanyagot bálákba tömörítik, bedarálják, és feldolgozzák. Fogas, rendszámtábla-tartó, fólia, DVD -és CD-tok, szemétlapát, sőt, ruhadarabok készülnek belőle! 27 PET-palackból állították elő férjünk jó meleg polárpulóverét.
Ennyi üres palack nekünk 2-3 hét alatt összegyűlik, napi 2-3 liter ásványvizet megiszunk.
Fém dobozok=gyermekünk kedvenc biciklijének alapanyagai is lehetnek
Az alumínium-dobozok sem kerülhetik el sorsukat, az újrafelhasználást. A beolvasztott fémet az autógyártásnál, karácsonyfatalpaknál, de még a londoni metró szellőzőventillátorainál is felhasználják. Gyermekünk bringájának legyártásához elegendő hatszázhetven alumínium üdítős doboz!
A kedvenc....
Az üvegek szelektív gyűjtésénél ügyeljünk rá, hogy ne kupakkal együtt dobjuk a konténerbe. Az üveghulladék felhasználása a legegyszerűbb - tulajdonképpen újra üveg lesz belőle. Csakhogy, az így elkészített termék előállítása többször kevesebb energiát igényel, mintha ugyanezt homokból állítanák elő.
Nálunk az üveg a legérdekesebb, mármint amikor bedobjuk a szelektívesbe, a csörömpölés, nagyon tetszik Reginek.
A papírhulladékból a papírgyárban tizenöt perc alatt lesz pép, majd szárítás után toalettpapír vagy kéztörlő. De azok a vállalatok, amelyek adnak magukra, ma már a nyomtatóba is újrapapírt helyeznek, sőt a levelezésüket is efféle borítékban intézik.
Magyarországon 1 ember 1 év alatt 470 kg szemetet termel. Ez nagyon sok. Pl. az uniós ajánlás 300kg/év. A szelektív hulladékgyűjtés fő célja hogy egyre kevesebb szemét kerüljön az ilyen szeméttelepekre és minnél több a szelektív telepekre.
Két fontos dolgot tehetünk. Megelőzés és a már meglévő hulladék szelektálása.
Megelőzés elég egyszerű dolog. Boltokban ne vásároljunk agyoncsomagolt dolgokat. Ne fogadjuk el a szórólapokat hírdetési újságokat. (naponta több tonnát hordanak szét az országban). Kerüljük az egyszer használatos műanyag dolgokat(tescos zacsi, ingyen tatyó, meg ilyen vackok)
Szelektív hulladékgyűjtés. Szinte az országban mindenhol vannak szelektív szigetek. Ezekbe papírt, üveget,és műanyagot dobhatunk.
Érdemes odafigyelni, mert a környezetünk nagyon fontos, és örizzük meg ebben az állapotban, és ha lehet tegyünk azért, hogy még jobb legyen.
Március 27.
A föld órája...20.30-21.30-ig boruljon minden sötétségbe, mi is sötétben alvást, pihenést tervezünk erre az időszakra.
Jelképes villanylekapcsolással figyelmeztet az energiatakarékosságra és a környezetszennyezésre a Sydney-ből indult Föld órája akció, mely mára világmozgalommá nőtte ki magát. Március 27-én este elsötétül az [origo] címoldala és adásszünetet tart az OzoneNetwork. Egy óra takarékoskodás viszont nem váltja ki, ha valaki az év többi, nyolcezer-egynéhányszáz órájában nem törődik a környezettel.
A tervek szerint szombat este olyan nevezetességek sötétülnek el egy órára, mint a budapesti Lánchíd, az Eiffel-torony, a New York-i Empire State Building, vagy éppen San Francisco leghíresebb látványossága, a Golden Gate híd.
A minden időzónában március 27-én, szombaton este fél 9-kor kezdődő, egyórás elsötétítéssel az esemény szervezője, a WWF (Természetvédelmi Világalap) az éghajlatváltozás veszélyeire hívja fel a világ figyelmét. A szervezet magyarországi egyesületének adatai szerint itthon 74 település, 217 intézmény és vállalat, továbbá több mint 5300 magánszemély csatlakozott a 2010-es kezdeményezéshez.
Budai Vár, 2009 kivilágítva, és lekapcsolva...
2008-ban a világ 35 országában több mint ötvenmillió ember vett részt az akcióban. Ebben az évben csatlakozott több magyar város, köztük a díszkivilágítás lekapcsolásával Budapest is az mozgalomhoz. Fél 9-kor így elsötétült a budai Vár, a Lánchíd díszkivilágítása és számos szobor, műemlék.
A Föld órája kampányban tovább nőtt a részvevők száma 2009-re: Magyarországon a Szonda Ipsos közvéleménykutató adatai alapján a felnőtt lakosság 15 százaléka vett részt az akcióban, vagyis legkevesebb 1,5 millió ember. Összesen 67 önkormányzat csatlakozott hivatalosan a mozgalomhoz; egy órára elsötétült többek közt a budapesti Művészetek Palotája és a tatabányai turul. A megtakarított energia 50 és 100 Mw között volt. Világszerte 88 ország mintegy 4000 városa, és több százmillió ember kapcsolta le a fényeket. Bár a megcélzott egymilliárd résztvevő nem jött össze, az esemény így is a világ legnagyobb volumenű klímavédelmi megmozdulása lett.
